Szerző:

NAV mulasztási bírság elkerülése

Jaj, de nagyon komoly témát választottam nektek mára! Szerintem nincs olyan vállalkozó – valószínűleg könyvelő sem -, aki ne szeretne egy olyan receptet, amivel elkerülhető az adóbírság (vagy rögtön inkább az ellenőrzés). Nem tudok ilyen receptet, de meg kell, hogy mondjam, hogy könyvelői mulasztás miatt ügyfelünket még nem büntettek meg. Pedig volt olyan időszak, hogy havonta több ellenőrzésünk is volt, sőt, olyan ügyfelem is van, akinek ugyanazon időszakát (2010. év) egymás után háromszor kérték be. Harmadjára már eléggé feldúltan ment be az ügyvezető és azt kérte, mondják meg nyíltan, mit keresnek és megmondja/megmutatja.

Külön kell vennünk az ellenőrzés típusokat és most nem is arra gondolok, hogy felsorolom itt az összes fajtát (kiutalás előtti, adónemek utólagos ellenőrzése, stb.), mert az teljesen felesleges lenne, nem is untatnálak vele.

Inkább arra gondolok, hogy van olyan ellenőrzés, amikor a könyvelőtől kérik be utólag a feldolgozott anyagot, pl. egy kiutalás előtti ÁFA ellenőrzésnél és van olyan, amikor úgynevezett rovancsot tartanak, rajtaütésszerűen a székhelyen, vagy telephelyen.

Ilyen ellenőrzések jellemzően:

  • a pénztár ellenőrzése
  • a bejelentett (de főleg a be nem jelentett) alkalmazottak ellenőrzése
  • a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése

A könyvelőnek pontosan, rendezetten kell dolgoznia, akkor gond nem lehet. Tapasztalatból mondom, hogy azok a könnyebb ellenőrzések, amelyeknél bekérnek anyagot, hiszen arra van idő, lehetőség felkészülni. Még jobb, ha valaki ellenőrzésekben jártas, tapasztalt könyvelő – nem kell, hogy kapcsolatai legyenek a NAV-nál, nekem sincsenek, mert megvagyok ezek nélkül is – és akkor már az egész könyvelési rendszerét úgy építi fel, hogy abban hibát ne találhasson senki.

Inkább azzal kellene foglalkoznunk, amik rajtaütésszerűek, mert azok sajnos teljes egészében a könyvelő hatótávolságán kívülre esnek. Az adózás rendje a mulasztási bírságot társaságoknál 500 EFt-ban, illetve 1 MFt-ban maximálja. Ez utóbbi összegre büntetnek a be nem jelentett alkalmazott miatt, illetve a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt.

Mit tehetsz?

  1. Ülj le a könyvelőddel és kérd meg, hogy lépésről-lépésre mondja el, mi a teendőd! Nekem van olyan ügyfelem, akinek lerajzoltuk (a kolléganőm), hogy mit kell beütni a pénztárgépbe (bankkártyás vásárlás, készpénzes vásárlás, készpénzes számlás vásárlás) és mit nem (pl. átutalásos számla). Ez 2012-ben történt és a mai napig ott van a rajz a pénztárgép mellett a falon.
  2. A be nem jelentett alkalmazottal egy dolgot tehetsz: ne dolgozzon ilyen az üzletedben! Van már igen olcsó megoldás, egyszerűsített foglalkoztatottnak hívják, ha a vállalkozásod ezt a kevés közterhet sem engedheti meg magának, akkor sajnos kénytelen vagy te ott dolgozni. Nem gonoszságból mondom, de itt azért durvák a mulasztási bírságok és ráadásul fejenként kell számolni…
  3. Nyugtaadási kötelezettség: mindig adj nyugtát, vagy számlát! Ha nincs elég költséged és tartasz a sok adótól, akkor szintén irány a könyvelő és keressetek számodra megfelelő adózási formát. Újabban nagyon közkedvelt pl. a KATA. Kisvállalkozóknak megfelelő lehet, de azért nem mindenkinek ez a jó. Ha mellékállásban dolgozol, akkor egyáltalán nem biztos, hogy ezzel jobban jársz.

Az alkalmazottad felvilágosítása a témáról kutya kötelességed és a legfőbb érdeked is! A mi alkalmazottunk tudta, mi a dolga a férjem két hónapja indult üzletében, mégis megvezették a revizorok. Az nagyon fontos, hogy ne ijedjen meg és csak olyat írjon alá, amivel egyetért, ugyanis a felvett jegyzőkönyvet mindig aláíratják.

Nálunk az történt – állítólag, mert csak az alkalmazott volt ott, mi nem -, hogy bejött az egyikük, vásárolt egy bérletet, a pultra letett összeget felkapta, amíg az alkalmazott írta a nyugtát és kirontott az üzletből. Amikor ketten visszajöttek, a kitöltött nyugta már a pulton várta őket, mégis megbüntettek bennünket 250 EFt-ra, amiből hosszas levelezés után sem töröltek el semmit. A bírság indoka a ki nem állított nyugta volt, aminek a másolata egyébként hozzá volt tűzve a jegyzőkönyvhöz és azért tudtak megbüntetni, mert az alkalmazott aláírt egy olyan nyilatkozatot, hogy nem dolgozott még ilyen munkakörben, nem tudta, hogy nyugtát kell adni. Mindezt miért? Mert azt mondták neki, hogy ő így nem kap büntetést. Ugyanis manapság már az alkalmazottat is büntetik… Ő nem is kapott semmit.

Jegyezzük meg tehát a lényeget: a visszajáró összeget mindig a nyugtával egyidejűleg kell visszaadni a vásárlónak és mindig maradjunk higgadtak; a jegyzőkönyv átolvasásakor legyünk figyelmesek és ne féljünk kiállni határozottan az igazunkért! Így ebből sem lehet probléma.

Share Button

2 Találatok: “NAV mulasztási bírság elkerülése

  1. NAV PÉNZTÁRELLENŐRZÉSNÉL 2 450.-FT TÖBBLETET TALÁLT.ILYENKOR MI A HELYES ELJÁRÁS? MENNYIRE BÜNTETHETNEK, ILL. HOL TALÁLOM AZ IDEVONATKOZÓ JOGSZABÁLYT? KÖSZÖNÖM!/mikrovállalkozó vagyok/

    • Kedves Hölgyem!

      A mulasztási bírságok szabályai az art-ban (Adózás rendje) találhatóak, de így nincs leírva, hogy többlet esetén mi a helyzet.
      Gondolom született jegyzőkönyv, lehet, hogy azóta már határozat is, hogy a NAV miként döntött. Ez nem olyan magas összeg, gondolom bevételként kezelte a revizor, ami azt jelenti, hogy be kell fizetni az áfát utána (ha áfakörös), illetve majd az adót az év végi bevallásokban.

      Üdvözlettel:

      Molnár Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.