KATA, Neked nem kell könyvelő???

2013-ban több új adózási forma is bevezetésre került, tapasztalataink alapján ezek közül talán a legnépszerűbb a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a KATA. Hirtelen nagyon sok vállalkozó – leginkább egyéni vállalkozó – kezdett el “katázni”, többek között azért, mert futótűzként terjedt el a hír, hogy ez egy olyan egyszerű adózási forma, hogy nincs is szükség könyvelőre…

 

Az egyéni vállalkozó minden további nélkül kezelheti egyedül a vállalkozása pénzügyeit, ha úgy tetszik: könyvelhet magának… A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem itt érdemes visszafogni a kiadásokat, mert hosszú távon nem lesz kifizetődő.

Miről is szól a KATA? Röviden és tömören: ezt az adózási formát választhatja az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Ez az adózási forma választható év közben is, s választhatja újonnan alakuló vállalkozó is. Amiért szeretik: minimális adminisztrációs teherrel jár (bevételi nyilvántartás), viszonylag alacsony adómértékkel (havi 25, 50, illetve 75 ezer Ft-tal) szinte az összes adót és járulékot kiváltja.

Mióta bevezették a katát, azóta nem telt el úgy évünk, hogy ne kereste volna fel az irodát egy-egy katás egyéni vállalkozó, mert ugyan Ő tudja, hogy Neki nem kell könyvelő, de elakadt valahol, segítsünk. Természetesen segítettünk is, de valahogy’ mindig úgy alakult, hogy mire túl voltunk a beszélgetésen, úgy döntött, hogy keres könyvelőt. Nem azért, mert rábeszéltük, hogy tegye ezt (nagyon ritkán vállaljuk egyéni vállalkozó könyvelését), inkább azért, mert rájött, hogy rengeteg dolog van, amiről nem tájékoztatta senki és Neki esetleg több tízezer forintjába kerül a tájékozatlansága…

Nézzük – a teljesség igénye nélkül – , hogy mi kerülheti el a vállalkozó figyelmét:

  • Már a megalakulás pillanatában elveszíthet akár 75.000 Ft-ot, ha nem figyel… Ugyanis a KATA összege nem arányosítható napokra, minden megkezdett naptári hónapra fizetendő. Érdemes tehát átgondolni, hogy a vállalkozásunkat elindítjuk-e szeptember 30-án (ebben az esetben már szeptemberre is be kell fizetnünk a teljes összeget) vagy ráér október 1-jén is.
  • Szintén nagyon fontos, hogy az okmányirodai bejelentkezéskor jelöljük a nyomtatványon, hogy alanyi adómentességet választunk, ugyanis az ÁFA-t nem váltja ki a KATA, ha nem kérünk mentességet, akkor a havi fix adónkon kívül még ÁFA-t is fizethetünk.
  • A KATA alanynak minden kiállított számlán, bizonylaton fel kell tüntetni, hogy “kisadózó”, ez is nagyon sűrűn elmarad – bár benne van a NAV-os tájékoztatásban, amit megkapnak, de sokan el se olvassák vagy nem megfelelően értelmezik.
  • A katás egyéni vállalkozó is vállalkozó, vagyis kötelezően meg kell fizetnie az alakulástól számított 5 napon belül – majd minden év március 31-ig is – a kamarai hozzájárulást a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamarához. Ez szinte mindenkinél elmarad.
  • A vállalkozó bemegy a nyomtatványboltba, beszerzi a számlatömbjét, elkezd számlázni és arról vezeti a bevételi nyilvántartást. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását azonban szintén elenyésző százalékuk készíti el, kötelező!!! Az erre szolgáló nyomtatvány szintén megvásárolható a nyomtatványboltban és minden egyes számla- és nyugtatömb bevezetésre kell, hogy kerüljön (a beszerzést igazoló számlának pedig a fénymásolatát őrizzük a jegyzékben).
  • Minden vállalkozónak be kell jelentkeznie a megalakulástól számított 15 napon belül a székhelye, illetve amennyiben van, a telephelyei szerint illetékes Önkormányzathoz helyi iparűzési adó hatálya alá. Ezt nagyon sokan elrontják (vagy meg sem teszik). A lényeg, hogy az, hogy valaki a NAV felé KATA szerint adózik, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a helyi iparűzési adó tekintetében is katás lesz. Fontos, hogy mennyi árbevételre számít és milyen jellegű költségei lesznek, mert nem biztos, hogy iparűzési adó tekintetében is a KATA felel meg számára. Ha esetleg itt úgy dönt, hogy nem lesz katás, akkor könyvelésügyileg teljesen úgy tekintendő, mint egy SZJA-szerint adózó egyéni vállalkozó, innen kezdve pedig nem elegendő a bevételi nyilvántartás vezetése, hiszen az iparűzési adóhoz le kell könyvelni a kiadásokat is.
  • Sok katásnál marad el a 1041-es nyomtatvány beküldése is (Bejelentő és változás-bejelentő lap a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól), sőt, a NAV ügyintézői is azon az állásponton vannak, hogy ezt nem kell küldeni, viszont ennek elmaradása azt vonja maga után, hogy a vállalkozó nem lesz biztosított. A napokban pont belefutottunk egy katás vállalkozó kismamával abba, hogy elmaradt ez a bejelentőlap és “piros volt a státusza”, vagyis jelezte a program, hogy nem biztosított, amikor orvoshoz ment.
  • Év végén jelenteni kell az elért árbevételt a KATA nyomtatványon, valamint azt is, ha éven belül 1.000.000 Ft-ot, vagy annál magasabb összeget számlázott ki egy adóalanynak.
  • Ha beteg és táppénzre megy, egyrészt jelentenie kell az OEP felé, hogy táppénzt kapjon, másrészt pedig, amennyiben a keresőképtelenség napjainak a száma meghaladja a 30 napot, jelenteni kell ezt a tényt a NAV felé és a vállalkozó mentesül a KATA befizetése alól.

Nem sokan vannak, akik a saját vállalkozásuk egyengetése mellett még a könyvelő feladatait is át szeretnék venni, s szerintem a fenti példákból látható, hogy a könyvelő feladata nem annyiban merül ki a katás egyéni vállalkozónál sem, hogy megírja a bevételi nyilvántartást. Adótanácsot ad, figyelmeztet a buktatókra és a változásokra. Mindennek ismeretében persze mindenkinek a saját döntése, hogy szeretne-e könyvelőt vagy sem… Egy jó tanácsot azonban fogadjatok el: vállalkozás alapítása előtt feltétlenül konzultáljatok könyvelővel, tájékozódjatok egy kicsit, meg fog térülni az időráfordítás!!!

 

 

Share Button

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.